Mit mondjunk először az orrszívásról?
Itt nem az a cél, hogy „menjen”. Az a cél, hogy a gyerek biztonságban érezze magát, és ne legyen belőle harc.
1) Kezdd azzal, ami nem ijesztő
Sok gyerek nem magától az eszköztől fél, hanem attól, amit mögötte érez: siettetést, feszültséget, elvárást.
Ezért az első mondatok legyenek egyszerűek és kíméletesek.
Mondatok, amikkel jó kezdeni:
- „Most csak megnézzük.”
- „Megmutatom, és te döntesz: jöhet-e.”
- „Ha nem tetszik, abbahagyjuk.”
- „Itt vagyok. Nem sietünk.”
- „Ez csak egy kis segítség az orrocskádnak.”
2) Amit inkább ne mondj (mert feszültséget kelthet)
Ezek a mondatok sokszor jó szándékból jönnek, mégis félelmet vagy ellenállást okozhatnak:
- „Ez nem fáj!”
- „Muszáj lesz!”
- „Ne mozogj!”
- „Mindjárt kész!”
- „Ha nem hagyod, nem kapsz levegőt.”
3) A „titkos” rész: legyen benne megengedés
A legtöbb gyereknél nem a „technika” hozza az első áttörést, hanem az, hogy érzi:
„Nem baj, ha most nem megy.”
Ezt nyugodtan mondd hozzá:
- „Ha most nem megy, az is rendben van.”
- „Megpróbáljuk, aztán ha elég volt, abbahagyjuk.”
- „Nem kell sietni, nem kell erősen.”
4) Mikor érdemes próbálkozni?
Ne akkor, amikor mindenki fáradt és sürgős.
Igen inkább nappal, játékos pillanatban, amikor nincs nyomás.
Ha pedig éjszakára keresel egy stresszmentes megnyugvást
Kapcsolódó oldalak
A tartalom tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Ha tartós panasz, láz, erős fájdalom vagy nehézlégzés jelentkezik, kérjetek orvosi segítséget.