A szénanáthától nemcsak eldugul az orrunk vagy viszketni kezd a szemünk, de a betegség az agyunkra is rossz hatással lehet.
Egy fűpollen-allergiát vizsgáló kísérlet során kiderült, hogy az allergéneknek kitett egerek agya több neuront állít elő. A kutatócsoport az agy új emlékeket előállító, valamint neurontermelő részét, a hippokampuszt vizsgálta meg. Kutatásuk során észrevették, hogy az allergiás reakciók növelik a hippokampuszban lévő neuronok számát. A következő kérdés fogalmazódott meg bennük: Milyen következményekkel járna, ha az allergiás reakciók az emlékeinket is befolyásolnák?
A neuronok kialakulása és működése az agy immunsejtjeihez, a mikrogliákhoz köthetők. A tudósok új felfedezést tettek. Megfigyelték, hogy ugyanaz az immunrendszert felgyorsító allergiás reakció épp az ellenkező hatást váltja ki az agy immunsejtjeiből.
Az is kiderült, hogy az immunrendszerünk másképp reagál az allergiára és másképp a baktériumfertőzésre. Ebből az következik, hogy az agyunk működését nagy mértékben befolyásolja a testben kialakuló immunreakció típusa.
Az allergiás reakciók felgyorsítják az idegszövet öregedésének folyamatát, ami a népesség 10-30%-át érintheti, akik szénanáthában szenvednek. Ez már a középkorúaknál is problémákat okozhat, de leginkább az időseket fenyegeti, mert egy bizonyos életkor elérése után megindul az agyi funkciók hanyatlása. Legkorábban a rövidtávú emlékezet és a tanulási képesség csökken. A reakcióidő és a feladatvégzés ideje megnyúlhat, mert az agy lassabban dolgozza fel az impulzusokat.
Tudni kell ugyanis, hogy az idegszövet annál jobban károsodik, minél öregebbek vagyunk. Így az allergiás reakció miatt az idegszövet károsodása felgyorsul. Ez természetesen hamar kiütközhet az allergiás reakciók megjelenésekor.
Nem véletlen, hogy jelenleg is keresik a választ a következő kérdésre: Az agy vajon másképp öregszik-e azoknál, akik hajlamosak az allergiára, mint azoknál, akiknek nincsenek allergiás tüneteik?
Az allergia okozta orrfolyásra és orrdugulásra a megoldást a 2 az 1-ben párnánk nyújtja.