Mennyire veszélyes valójában a légszennyezettség?

Annak ellenére, hogy évről-évre egyre több szó esik a környezetvédelem fontosságáról, mégsem történik érdemi változás. A légszennyezettség fokozatosan emelkedik és az asztmások életét épp úgy megnehezíti, mint egy egyszerű megfázással, vagy komolyabb tüdőbajjal küzdő betegét. Azt is tudjuk, hogy nem csak negatívan hat ezekre a kórokra, de a kialakulásuk kockázatát is növeli. Az időseket, gyermekeket és kismamákat ma már külön kérik, hogy szmog riadó alatt minél kevesebbet tartózkodjanak a szabadban. Azt viszont, hogy a szennyezett levegő az arc és homloküreg-gyulladásért is felel, eddig csak orvosi körökben sejtették.

Az orrmelléküreg-gyulladások tünetei jellemzően a náthára és influenzára hasonlítanak, így érthető, hogy egy betegnek normális körülmények között eszébe sem jut, hogy a problémáit a koszos levegő idézi elő. Persze mindenki érzi, hogy a légzés nehezebb egy füstölgő autó, vagy kémény mellett, rosszabb esetben akár köhögni, vagy könnyezni is kezd, de nagyobb bajra nem gondol. Pedig ezek, a szmogot alkotó láthatatlan apró részecskék különböző mértékben ugyan, de szinte mindenhol és mindig ott vannak. Mivel nagyon könnyen bejutnak a szervezetbe, egy érzékenyebb személynél, vagy gyengébb immunrendszernél elég pár nap és kész is a gyulladás.

Azért, hogy ezt igazolják, a tudósok egereket kezdtek vizsgálni. A 38 állatot kétfelé osztották és speciális környezetben nevelték. 19 egér szűrt, 19 pedig szennyezett levegőben tartózkodott 16 héten keresztül, napi 6 órán át. A szennyező részecskéket természetesen a tudósok állították össze, a korábbi vizsgálatok alapján. A por, hamu, korom és a szmog egyéb összetevőin kívül, virágport és különböző allergéneket is a légtérbe juttattak, hogy a kísérlet igazán hiteles legyen. Arra azért törekedtek, hogy az általuk generált tér levegője tisztább legyen, mint néhány kritikusnak számító városé (pl.: Peking, Kairó, Új-Delhi).

Az eredmények igazolták a várakozást, a szennyezett levegőn tartózkodó egerek fehérvérsejtjei több helyen is gyulladást jeleztek. Az egészséges és beteg állatok szinte minden belső értéke jelentősen eltért. A legérdekesebb viszont, a légutakban történt változás. A piszkos levegőt szívó állatok orrjárataiban és a többi üregben a hámszövet közel 40%-al megvasatagodott, ezen kívül az albumin szérum szint is megemelkedett. Mindkettő a gyulladást és az üregek elzáródását jelezte.

Nyilvánvaló, hogy mikor az arc- és homloküreg, illetve azok kijárata elzáródik, vagy nagy mértékben szűkül, akkor a keletkező váladék képtelen távozni. Az üregek előbb-utóbb megtelnek és kellemetlen feszülést, fejfájást, arccsont körüli fájdalmat okoznak. Ha a problémát nem szüntetjük meg időben, a fertőzés, gyulladás, tovább terjedhet a koponyában.

Természetesen nem ülhetünk állandóan otthon és nem tudunk minden szennyező anyagot kikerülni. Az viszont fontos, hogy lehetőségünkhöz mérten bizonyos időközönként tartózkodjunk friss levegőn és figyeljünk oda a szmogriadóra. Ha hetek óta náthához hasonló tüneteket és erős fejfájást tapasztalunk, de hiába fújjuk az orrunk, mindenképp forduljunk orvoshoz! Ezen kívül már a betegség gyanúja alatt kezdjük el használni a krónikus arcüreg-gyulladás elleni párnát.

A krónikus arcüreg-gyulladás elleni párna gyógynövényekkel töltött, szabadalmaztatott magyar termék. Ahogy a beteg ráfekszik, az orrjáratai azonnal szelelni kezdenek, megszűnik a gyulladás. A váladék végre távozik, így nem feszül és nem fáj tovább az arc, vagy a homlok. A párnában lévő gyógynövények baktérium és vírusölő hatása a betegség újbóli kialakulását is megakadályozza.

Krónikus arcüreggyulladás esetén párna

Olyan gyógynövények keverékét tartalmazza, amely meggátolja az orrdugulást, biztosítja a lerakódott nyáknak az ürülését. További információk >>SZERETNÉK TÖBBET TUDNI A KRÓNIKUS ARCÜREGGYULLADÁS ESETÉN PÁRNÁRÓL