Miért nem lehet a parlagfüvet kiírtani?

Az elvégzett országos gyom feltérképezés szerint, a parlagfű földterület lefedettség alapján, a szántóföldeken az 1. helyen áll, a mezőgazdaságilag hasznosítható területnek több mint 80%-án megtalálható kisebb-nagyobb mértékben. A törvény szerint a földhasználó, vagy a föld tulajdonosa köteles június 30. napjáig az ingatlanján a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezen állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A parlagfűről érdemes tudni, hogy márciustól kezd kelni, és áprilisban a napfény és a talaj 10-20 C-os hőmérséklete hatására már tömegesen csírázik. Nyáron intenzív növekedésnek indul, a porzós és termős virágok július közepétől jelennek meg, a tövenként több ezres, vagy akár tízezres nagyságrendű virágpor szóródása egészen a fagyok beálltáig tart. A mélyebb talajrétegekben fekvő magok évtizedekig (akár 30 évig ) nyugalomban vannak, megőrzik az életképességüket és a talajművelés során parlagfűmagok milliói jutnak a felszínre minden hektáron és újra csírázásnak indulnak.  A gyors terjedés legfőbb okai tehát a növény rendkívüli alkalmazkodó képessége, a gondozatlan földek nagy területi aránya, a növényt érdemben károsító rovarok és betegségek hiánya és nem utolsó sorban egyes gyomirtó szerekkel szemben kialakult nagyfokú rezisztenciája.  Sok ember nem ismeri a parlagfű növekedését. Nagyon fontos, hogy maghozás előtt akárhányszor lekaszáljuk a növényt, ugyanannyiszor fog visszanőni, sőt még több virágzó, talaj közeli új hajtással!  A szára nagyon keményre vastagszik, és az alacsony mérete miatt kaszálni is nagyon nehéz. Ezért érdemes közvetlenül a virágzás előtt lekaszálni, ezzel a többszöri felesleges kaszálás helyett időt, pénzt, energiát spórolunk meg. Tehát ha a maghozás kezdetén kaszáljuk le, akkor már nem kezdi újra a vegetatív fázist.   A mezőgazdaságban jó megoldás a forgatás nélküli és talajtakarásos talajművelés, amellyel nem kerülnek újabb gyommagok a felszínre. A világon nagyos sok országban alkalmazzák. Ennek előnye, hogy a régi ( a szántás, tárcsázás, kultivátorozás, stb.) gépi megmunkálás miatt a talaj állapota tömörödik, termőképessége folyamatosan romlik, amit az erózió még tovább fokoz. A humusztartalom folyamatosan csökken, amit a hagyományos mezőgazdálkodás még több műtrágyával próbál ellensúlyozni, hogy megtartsa, illetve növelje a termésmennyiséget.  Nagyon fontos, hogy növényi szármaradványt a földön kell hagyni és még mulcsozni is szükséges, mert így lehet visszapótolni a szerves anyagot a talajba. A növényzetnek vízre van szüksége a  tápanyagfelvételhez, de hiába esik az eső, ha az gyorsan eltűnik a felszínről, mert a kopasz, fedetlen földön nincs, ami visszatartsa. A növényi takaró és a vastag mulcsréteg szerepe, hogy megtartsa a vizet a felszínhez közeli rétegben, ahol a gyökérzet található. A parlagfű életterének csökkentése: Mivel a parlagfű zárt növénytakaró mellett nem fejlődik, ezért kiszorítható jól fejlődő növényzet telepítésével, és fűmagvetéssel, gyep telepítésével. De ameddig ilyen tempóban szórja pollenjét a parlagfű, addig az allergiások tünetei erősödnek, az éjszakák az apadni nem akaró állandó orrfolyás és az orrdugulás miatt egyre nehezebben telnek. Egy magyar találmány viszont szembeszáll ezekkel a tünetekkel és sikeresen legyőzve nyugodt, orrfolyás és orrdugulás nélküli éjszakát garantál.

Tudj meg többet az allergiás orrfolyás és orrdugulás ellen 2 az 1-ben párnáról, kattints a termékfotóra.