Szinte minden második ismerősöm ezt kérdezi tőlem.
Dr. Csupor Dezső A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke arra figyelmeztet, a lekvárokként és egyéb ehető készítményekként árult parlagfű tartalmú készítmények ( Saláta, tea, lekvár…) egyszerűen nem segíthetnek az allergia elleni küzdelemben.
Ezek a készítmények (sok esetben) nem a virágzó gyomnövényből készültek, így a virágporban lévő fehérjék hiányában nem tud megtörténni a deszenzibilizálás (érzékenység lecsökkentése, megszüntetése.)
A deszenzibilizálás azt jelenti, hogy ellenőrzött körülmények között, szigorú adagolási rend alapján adagolnak egy allergént az arra érzékeny egyénnek.
A dózis megfelelő növelésével bizonyos típusú allergiáknál elérhető az allergiás reakciókészség megszűnése, amelyet darázscsípés-allergia esetén hazánkban is alkalmaznak.
Lehet hogy az a szerencsésebb, ha a parlagfű készítmény nem tartalmazza a virágpor fehérjéjét, mert ha a parlagfű allergiás ellenőrizetlen dózisban fogyaszt pollent tartalmazó terméket, komoly roham is kialakulhat. De hogy ez mégsem történik meg, annak egy másik oka is van: a parlagfű allergia légúti jellegű, ha az allergén a bélrendszerbe kerül be, más módon reagál az allergiás beteg.
Tehát jelenleg nem lehet tudni, hogy a parlagfűnek milyen vélt vagy valós hatása van.
Sehol a világon nincsen széleskörű tradicionális felhasználása.
A parlagfű Amerikából került be Magyarországra, és 1920 körül jelent meg először hazánkban. Az 1950-es évektől kezdett el nagy területeken elterjedni.
Amerikában soha nem tartozott és ma sem tartozik a jelentősebb gyógynövények közzé.
Nincs speciális gyógyhatása, amely kimutatható lenne. Ezért nem is volt még rá kutatás, és így nem lehet tudni, hogy tartós használata nem okoz e káros hatást.
Ha parlagfüvet fogyasztunk, akkor önként veszünk részt egy ember kísérletben, aminek mi vagyunk az alanya, és majd évek múlva kiderül, hogy ezzel okoztunk-e magunknak kárt, vagy sem.
A parlagfű fogyasztásának abszolút nincs értelme, viszont komoly veszélyei vannak és lehetnek.
A gyógynövénykutató szakember szerint hivatalosan nem tekinthető a parlagfű gyógynövénynek.
A parlagfű a fészkes virágzatúak családjába tartozik, és ebbe a csoportba tartozik a kamilla, a körömvirág, és számos más gyógynövény is, de ez nem jelenti azt, hogy emiatt a parlagfű is gyógynövény.
Tehát a parlagfű a gyomnövények közzé tartozik, és igazolt gyógyászati értéke nincs.
Sem humán vizsgálatok, sem széleskörű népi gyógyászati felhasználás nem támasztja alá, hogy a parlagfű bármilyen betegség kezelésében hasznos lenne.
A parlagfűvel kapcsolatos kutatások jelenleg is folynak, de még távol vagyunk attól, hogy ki lehetne jelenteni bármit is a gyógyhatásáról.
Mindenesetre azt érdemes leszögezni: az a helyes megközelítés, ha előbb energiát, tudást, pénzt befektetve bebizonyítunk valamit a növényről, és utána “szabadítjuk rá” a betegekre, nem pedig fordítva, mint azt a parlagfüvet forgalmazók teszik- fogalmazott a szakember.
Nulla befektetéssel, háttérkutatások nélkül a hatásosság vizsgálata nélkül nagyon könnyű extraprofitra szert tenni, különösen, hogy az alapanyag ingyen rendelkezésre áll” – fogalmazott a szakember, aki sem allergiásoknak, sem pedig egészségeseknek nem ajánlja, hogy parlagfüvet egyenek.